A Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium két rendelettervezetet bocsátott társadalmi egyeztetésre, amelyek a szélerőmű-építéstől a háztartási napelemeken és akkumulátorokon át az okosmérőkig írják át a hazai villamosenergia-rendszer alapszabályait; a csomag a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) energetikai vállalásait és a kapcsolódó uniós mérföldköveket szolgálja. A szélerőműveknél a jelenleg mindössze nyolc járásra korlátozott „könnyített" térség 25 járásra bővülne (19 új kerülne be, Celldömölk és Csorna pedig kikerülne), egyik belépési feltétel pedig a 150 méteres magasságban mért, legalább 400 W/m²-es éves szélenergia-sűrűség lenne. A terv 2030-ig mintegy 4000 MW szélerőmű számára biztosítana hálózati csatlakozási lehetőséget — ez nem garantált megépítést, hanem csatlakozási keretet jelent.
A háztartási napelemeseknél a tervezet több lépéshez szabna határidőt: a teljes bekapcsolási folyamatra a hiánytalan készre jelentéstől számítva legfeljebb két hónap állna rendelkezésre, kivéve, ha a fogyasztó maga kér későbbi időpontot. Az otthoni és más kisebb akkumulátorokra önálló szabályrendszer épülne, elkülönítve a napelemes HMKE-től. Az okosmérők terjedését két oldalról gyorsítanák: a 3×80 amper alatti, évi 4000 kWh feletti fogyasztási helyeken egy éven belül okosmérőre kellene cserélni a hagyományos mérőt (a küszöb alattiak közül is kérhetné egy fogyasztó egy helyen), a kötelező cserét pedig a 2027. január 1. előtti elszámolási adatok alapján legkésőbb 2027 végéig kellene végrehajtani.
Az energiatárolás az elmúlt hónapokban láthatóvá vált a hazai statisztikákban. A MAVIR adatai szerint július elején a piaci és MAVIR-os akkumulátoros tárolók beépített teljesítőképessége 0,7819 GW volt, a lakossági tárolókra vonatkozó becsléssel együtt pedig a hazai összesített kapacitás megközelítette az 1 GW-ot. Ez már meghaladja az EMBER elemzőműhely által 2030-ra Magyarországra jelzett 0,7 GW-os szintet, és egybeesik a Nemzeti Energia- és Klímaterv hivatalos 2030-as célszámával — vagyis az ország várhatóan már 2026-ban teljesíti azt a tárolási célt, amelyet korábban az évtized végére vártak.
A trend mögött nagy létesítmények is állnak: júniusban Buj községben (Nyíregyháza mellett) két akkumulátoros energiatárolót adtak át, együtt 99,8 MW teljesítménnyel és 288,6 MWh kapacitással — ez lett az eddigi legnagyobb hazai akkumulátoros létesítmény. A hálózati oldal mellett a lakossági szegmensben is a tároló a hangsúly: a rekordszintű importfüggőség és a bruttó elszámolás mellett a nappal termelt energia esti tárolása és felhasználása közvetlen, kézzelfogható előny. A méretezésnél továbbra is a valós fogyasztási profil a kiindulópont.
A memoori elemzése szerint 2026 első felében az okosépület-startup piac többvevős konszolidációs szakaszba lépett, és új dinamika jelent meg: az építőipari/AEC-szoftvercégek (Autodesk, Procore, Trimble) is vevőként léptek be, a hagyományos épülettechnikai és biztonságtechnikai felvásárlók mellé. A korszak jelképes ügylete az Autodesk 3,6 milliárd dolláros MaintainX-akvizíciója volt — egy AI-alapú karbantartás-menedzsment (CMMS) platformért fizetett, a 2027-re várt árbevétel mintegy 18-szorosát kitevő prémiummal. A finanszírozott startupok 62%-a épít AI-ra, vagyis az AI lett a felvásárlási tézis.
A tiszta épülettechnikai fókuszt erősítő Johnson Controls 2026 első felében két irányba is akvirált: az AI-alapú épületoptimalizálásért felelős Nantum AI után az adatközponti hűtésre szakosodott Alloy Enterprises is a portfólióba került. A húzóerő egyértelmű: az AI-adatközpontok terjedésével a nagy teljesítménysűrűségű hűtés (folyadékhűtés, CDU-infrastruktúra) az épülettechnika egyik leggyorsabban növekvő szegmense lett, és a nagy gyártók ehhez vásárolnak be kompetenciát.
Az ABB és a Samsung Electronics közös okosépület-platformot mutatott be: a Samsung SmartThings Pro vállalati IoT-rendszerét kötik össze az ABB Ability Building Pro automatizálási csomagjával, a proof-of-concept teszteket pedig három európai helyszínen indították az energiahatékonyság, az üzemeltetési kontroll és a felhasználói élmény javítására. Az ABB 2026-ot úgy pozicionálja, mint az évet, amikor „az épületek nagykorúvá válnak" — ahol az adat és az interoperabilitás az alap.
A gyártófüggetlen szakértői anyagok egybehangzó üzenete: 2026-ra a nyílt szabványok (BACnet, KNX, Modbus, Matter, Zigbee, LoRaWAN) és a tiszta API-k alap-kompatibilitási követelménnyé váltak, a nagy projekteknél pedig a perem/felhő AI energiaoptimalizálás és a BACnet Secure Connect (BACnet/SC) alapú OT-kiberbiztonság már elvárás. Aki ma vezérlést tervez vagy telepít, annak ezekre a nyílt, biztonságos adatpontokra kell építenie, mert enélkül a későbbi AI- és prediktív funkciók sem tudnak működni.
Szegeden és Csongrád-Csanád megyében változatlanul több nyitott villanyszerelő és napelem-telepítő pozíció fut, de a hirdetésekben egyre jellemzőbb, hogy a klasszikus PV-szerelés (inverter-bekötés, kábelezés, monitoring-beállítás) mellett elvárás az energiatárolós és elektromosautó-töltős rendszerek ismerete is — több helyi cég kifejezetten a tervezés–kivitelezés–szerviz teljes láncára, illetve a tárolós/EV-töltős bővítésre keres embert. A hirdetések jellemzően 1–3 év tapasztalatot és B kategóriás jogosítványt kérnek, cserébe cafeteria, szakmai képzés és utazástámogatás jár. A friss ajánlatokat érdemes napra készen követni a jobportálokon.