Friss európai összegzés szerint a kontinens 2025-ben 36 GWh új akkumulátoros tárolókapacitást épített ki — közel 48%-os éves növekedés —, amivel a teljes üzemben lévő tárolókapacitás először lépte át a 100 GWh-t. A növekedés motorja a hálózati (front-of-the-meter) és a rendszerszintű rugalmasság iránti igény; a rangsorban Ukrajna is bekerült az öt legnagyobb piac közé, jelezve, hogy a tárolás már nemcsak a nyugat-európai érett piacokon terjed. A tanulság a hazai piacra egyértelmű: a napelem után a tároló lett a rendszer következő növekedési tengelye — kivitelezői oldalon a hibrid inverter, a moduláris LFP-tároló és az energiamenedzsment (EMS) ismerete ma alapkompetencia.
A hazai arány kirívó: a mintegy 8,3 GW beépített napelemes teljesítmény mellett a beépített akkumulátoros tárolókapacitás csak ~110 MW körül van — ez az egyik legrosszabb arány az EU-ban. A napközbeni bőséges napelemes termelést a rendszer olcsón (vagy negatív áron) exportálja, a esti csúcsban pedig drágán importál — pontosan azt a görbét, amit a tárolás simítana ki. A kormány hosszú távú célja ~3000 MW tárolókapacitás, a nagyobb BESS-eknek 2027–2028-ig kellene üzembe állniuk. A hazai tárolópiac tehát a következő évek húzóága lehet — a lakossági hibrid rendszerektől a közepes, ipari BESS-ekig.
A német napelemes rendszerek 2026 júliusában rekordot döntöttek: első alkalommal tápláltak be 12 milliárd kWh (12 TWh) napelemes áramot a közhálózatba egyetlen hónap alatt. A rekord jól mutatja, hova tart a régió: a nyári hónapokban a fotovoltaikus termelés önmagában is meghatározó a rendszerben — ez egyszerre teszi kritikussá a rugalmasságot (tárolás, keresletoldali válasz, hálózatfejlesztés) és igazolja a napelemes beruházások alapját. Magyarországon a napközbeni PV-túltermelés hasonló mintázatot rajzol; a különbség a tárolókapacitásban van, ami itthon még hiányzik.
A tőke tovább áramlik az európai megújuló szektorba: a Sonnedix 730 millió eurós finanszírozást zárt le egy 540 MW-os, dél-európai napelem- és akkumulátoros tároló-portfólió (co-located PV + BESS) bővítésére. Emellett a heti európai tranzakciók között BESS-akvizíciók és -szerződések sorakoznak (pl. OX2 200 MW/800 MWh tároló, Centrica 99 MW-os BESS-megállapodás). Az irány világos: a napelem és a tároló együtt, egy telephelyen (co-location) épül, mert így kezelhető a hálózati torlódás és a napközbeni árnyomás — ugyanez a logika a hazai közepes és ipari projekteknél is egyre inkább a nyerő konfiguráció.
Az AI-adatközpontok energiasűrűsége robbanásszerűen nő: a hagyományos, 10–20 kW-os rackekre tervezett létesítmények már nem bírják a 100 kW-t meghaladó — és 300 kW felé tartó — AI-fürtöket, a Deloitte szerint a következő generációs rackek 2026-ban akár a 370 kW-ot is elérhetik. Emiatt a levegős hűtés kifut, és a folyadékhűtés (közvetlen chip-hűtés, immerziós és hibrid megoldások, AI-vezérelt termikus optimalizálás) alapkövetelménnyé válik: a folyadékhűtés piaca a 2025-ös ~3,4 milliárd dollárról 2035-re több mint 23 milliárd dollárra nőhet. Új trend, hogy a keletkező hőt egyre több helyen már a tervezéskor visszanyerik (heat recovery) és az épület fűtésébe vezetik vissza — ez ESG-előny és a hulladékhőt értékké teszi. A tanulság itthonra: az AI-boom felértékeli az energiaigényes hűtéstechnikát és a hozzá kapcsolódó erősáramú, vezérlési és épülettechnikai munkát.
Státuszfrissítés a régió egyik legfontosabb energetikai folyamatához: a hálózati szabad kapacitások pályázati kiosztásáról szóló 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet módosításának társadalmi egyeztetése augusztus 21-én lezárult, a kiírás tervezetét pedig a MEKH két körben iparági konzultációra bocsátotta (észrevételi határidő augusztus 5.). Ezzel elhárult az utolsó formai akadály az első, legalább 700 MW-os szélerőmű-csatlakozási tender kiírása elől, amelyet a jogszabály szerint a MEKH-nek augusztus 31-ig ki kell hirdetnie; a csatlakozásra 24 hónapos időkeret jár, 2027–2030 között pedig összesen legalább 4000 MW-ra kell pályázatot kiírni. A szél a nap téli és éjszakai kiegészítője — a kettő együtt csökkenti a rendszer import- és időjárásfüggőségét.
A Dél-Alföldön változatlanul több nyitott pozíció fut villanyszerelőre, épületvillamossági kivitelezőre és napelem-telepítőre (profession.hu, Indeed, Jooble). A hirdetők között kivitelező vállalkozások, intézményi karbantartók és több éve működő napelemes cégek egyaránt szerepelnek. A mostani tárolós fordulat a keresletben is látszik: a klasszikus PV-szerelésen (inverter-bekötés, kábelezés, monitoring) túl egyre jellemzőbb elvárás az akkumulátoros tároló, a hibrid inverter és az elektromosautó-töltő ismerete. A pozíciók jellemzően erősáramú szakirányú végzettséget, gyakorlatot és B kategóriás jogosítványt kérnek; több cég a tervezés–kivitelezés–szerviz teljes láncára keres embert.