A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2026. augusztus 31-én meghirdette a szélerőművi kapacitások létesítésére és bővítésére vonatkozó pályázatot — ezzel évek után új fejezet nyílhat a hazai szélenergiában. Juhász Edit elnök szerint hat járásban, kilenc hálózati csomóponton összesen 702 megavoltamper betáplálásra rendelkezésre álló, kiosztható kapacitás pályázható meg a közép- és nagyfeszültségű hálózaton. A pályázatokat a hivatal szeptember 4-étől fogadja a SZÜF-felületen, a benyújtási határidő október 30., az eredményeket legkésőbb december 13-ig teszik közzé. A kiírás a csatlakozás időbeli kereteit is rögzíti: a legkorábbi csatlakozási időpont 2030. szeptember 30., a legkésőbbi pedig 2032. szeptember 30. A dokumentumok a MEKH honlapján (kapacitas-palyazati-eljaras-2026) érhetők el.
A friss piaci adatok szerint Magyarország nettó villamosenergia-importja 2026 első félévében 4453 GWh-ról 4961 GWh-ra emelkedett, az importarány pedig 18,3%-ról 20%-ra nőtt. A szakértői elemzések egybehangzó tanulsága, hogy a probléma nem a megújulókkal van: a napelemek a nyári kánikulában — a paksi kiesés mellett is — jelentős mennyiségű áramot termeltek napközben, estére viszont a tárolókapacitás hiánya miatt nőtt meg az importigény. A kormányzati cél az ipari akkumulátoros tárolás (BESS) 3 GW-ra bővítése; a rendszer valódi szűk keresztmetszete az a hiányzó tárolóréteg, amely a nappal olcsón termelt energiát az esti csúcsban visszaadná. Ez üzletileg az önfogyasztásra és tárolásra méretezett lakossági és ipari rendszerek felé tolja a keresletet.
A SolarPower Europe European Battery Market Outlook 2026–2030 jelentése szerint az európai akkumulátoros tárolás 2025-ben rekordot döntött: 36 GWh új kapacitás épült (a valaha mért legnagyobb éves bővülés, +11,7 GWh a 2024-eshez képest), immár a tizenkettedik egymást követő növekedési évben. A növekedést egyértelműen a nagyméretű, hálózati léptékű (utility-scale) tárolás húzta, amely most először adta az új telepítések több mint felét — 19 GWh-t, közel kétszeresét a 2024-es 9,7 GWh-nak. A lakossági szegmens sem áll le: 2026-ra 13,2 GWh EU-s lakossági tárolást vetítenek előre (a korábbi, 2023-as csúcs felett), Németország vezetésével. Az éves összes telepítés 2026-ban meghaladhatja az 50 GWh-t, és 2030-ra 138 GWh-ig nőhet. Az üzenet a magyar piacra is átgyűrűzik: a tárolás a napelem természetes kiegészítőjévé, sőt önálló növekedési iránnyá vált.
Egy friss nemzetközi elemzés szerint a rekordszintű hőség és aszály nyarán éppen a napelemes termelés segítette át Európa villamosenergia-rendszerét a legnehezebb heteken: miközben az aszály és a folyók alacsony vízállása több országban visszavetette a vízerőművi és a hűtővízigényes hőerőművi termelést, a napközbeni PV-csúcs pótolta a kiesést és mérsékelte az árrobbanást. A tanulság ugyanaz, mint idehaza: a napelem nappal megbízhatóan termel, a rendszer stabilitásának kulcsa viszont az esti órákra átvihető tárolás. A hőségtűrő, hosszú ciklusélettartamú LiFePO4-tárolók és a hibrid inverterek terjedése ezért nemcsak lakossági kényelmi kérdés, hanem rendszerszintű ellátásbiztonsági tényező.
Az ABI Research augusztus 27-i előrejelzése szerint az adatközpontok termikus hűtési igénye a 2025-ös 28,8 millió tonnáról 2035-re 194,6 millió tonnára nő (20,1%-os éves növekedés) — jól mutatva, hogy a hűtés az AI-infrastruktúra és az okos-épület világában egyaránt stratégiai prioritássá vált. Az elemzés szerint az épülettulajdonosok egyre inkább az interoperábilis platformokat, a prediktív karbantartást és az AI-vezérelt automatizálást helyezik előtérbe, hogy csökkentsék az üzemeltetési költséget, növeljék az ellenállóképességet és kezeljék az öregedő eszközállományt. A háttérben a folyadékhűtés gyors térnyerése áll (a Goldman Sachs szerint a folyadékhűtött AI-szerverek aránya 2024 és 2026 között 15%-ról 76%-ra ugorhat). Kivitelezői szempontból az üzenet, hogy a hűtés-, energia- és épületvezérlés egyre inkább egyetlen, adatvezérelt rendszerré olvad össze.
A Dél-Alföldön változatlanul több nyitott pozíció fut villanyszerelőre, épületvillamossági kivitelezőre és napelem-telepítőre; az egyik állásportál Szeged környékén önmagában bő két tucat friss napelem-szerelő hirdetést listáz, sürgős jelöléssel. A hirdetők között kivitelező vállalkozások, intézményi karbantartók és több éve működő napelemes cégek is szerepelnek, és egyre több cég a tervezés–kivitelezés–szerviz teljes láncára keres embert — gyakran napelem melletti akkumulátoros tároló- és elektromosautó-töltő-ismeretet is elvárva. A pozíciók jellemzően erősáramú szakirányú végzettséget, több éves épületvillamossági gyakorlatot és B kategóriás jogosítványt kérnek; a szegedi hirdetésekben a nettó bérsáv jellemzően a havi ~450–550 ezer forintos tartományban mozog.