A 2026-os gyakorlat egyre világosabb tanulsága, hogy a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) valódi akadálya már nem az engedélyeztetés, hanem a helyi hálózat kapacitása. Magyarországon a lakossági napelemes rendszerek zöme továbbra is bejelentés alapján, hatósági engedély nélkül csatlakozhat, az elosztónak pedig a kérelemről 30 napon belül döntenie kell, és a hagyományos, egyirányú mérő helyett kétirányú mérőt kell felszerelni. A gyakorlatban azonban egyre gyakoribb, hogy az elosztó a csatlakozást elutasítja, mert az adott körzeti transzformátor betáplálási kapacitása kimerült — jellemzően az agglomerációs és a gyorsan fejlődő kertvárosi területeken, ahol az elmúlt 2–3 évben sok HMKE kötött rá a hálózatra. Kivitelezői szempontból ez azt jelenti, hogy a csatlakozási dátumot csak a szabad kapacitás ismeretében érdemes megígérni.
A hálózati korlát oldására nagyléptékű, uniós forrású fejlesztés indul: mintegy 1,5 milliárd euró (~540 milliárd forint) áramlik a villamos elosztóhálózat fejlesztésébe és korszerűsítésébe, amely a napelemes csatlakozási sorban álló kapacitások jelentős részét képes lenne felszabadítani. A program a hálózatbővítés mellett az okosmérők tömeges kiépítését, az akkumulátoros tárolás bővítését és a geotermikus energiát is előtérbe helyezi — mind olyan elem, amely az időjárásfüggő termelés esti-éjszakai rugalmasságát javítja. A hazai bővülést tehát egyre inkább a hálózat, nem a kereslet szabja meg; a súlypont a saját fogyasztásra és a tárolásra tolódik, a bruttó elszámolás mellett pedig a tároló lett a megtérülés kulcsa.
A kantoni Guangzhou Electrical Building Technology (GEBT) 2026 kiállítás fő üzenete a nyílt szabványoknak adott súly volt: a rendezvény külön KNX-, Matter- és „alacsony szén-dioxid-kibocsátású intelligens épület és energiamenedzsment" zónákat kapott, jelezve, hogy a piac a nyílt, interoperábilis szabványok és a gépi tanulás köré rendeződik át. A dedikált KNX- és Matter-zónák világosan mutatják, hogy a zárt, gyártóspecifikus ökoszisztémák helyett az együttműködő rendszerek válnak alapkövetelménnyé. Kivitelezői szempontból ez azt jelenti, hogy a több protokollt átfogó (KNX + Matter + BACnet) kompetencia egyre inkább belépő, nem extra — a jövőálló épületvezérlés kulcsa a nyílt integrálhatóság.
Egy friss BAS-piaci értékelés szerint a Johnson Controls, a Honeywell és a Siemens vezetik az épületautomatizálási piacot, elsősorban az AI-vezérelt energiamenedzsment, a hibafelismerés (FDD) és az integrált biztonsági rendszerek terén. A Honeywell Building Technologies a Forge felhőplatformmal aggregálja az OT- és épületadatokat energiaelemzésre, hibadiagnosztikára és portfólió-benchmarkra — hardverfüggetlenül, a meglévő BMS-re és terepi eszközökre építve —, és a platformot a Google Gemini generatív AI-jával kötötte össze. A Johnson Controls az OpenBlue-ba, a Siemens a Desigo CC / Building X vonalba integrálja ugyanezt a logikát. A verseny így a vezérlési funkciókról az adatvezérelt, önoptimalizáló üzemeltetés felé tolódik.
Az átdolgozott épületenergetikai irányelv (EPBD) nemzeti átültetésének határideje 2026. május 29. volt, és az irányelv az Okoskészültségi Mutató (Smart Readiness Indicator, SRI) fokozatos bevezetését is előírja. A menetrend szerint a Bizottságnak 2026. június 30-ig kellett jelentést tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a nemzeti tesztfázisok eredményeiről, majd ennek alapján 2027. június 30-ig delegált aktust fogad el, amely kötelezővé teszi az SRI alkalmazását a 290 kW-nál nagyobb HVAC-teljesítményű, nem lakáscélú épületekre. Ezzel párhuzamosan a kötelező épületautomatika és -vezérlés (BACS) küszöbe az évtized végéig 290 kW-ról 70 kW-ra csökken. Kivitelezői üzenet: a közepes és nagyobb, nem lakáscélú épületeknél az automatika, a mérés és az energiamonitoring fejlesztése fokozatosan belépővé válik — érdemes már most felkészülni rá.
A Dél-Alföldön változatlanul több nyitott pozíció fut villanyszerelőre, épületvillamossági kivitelezőre és napelem-telepítőre; az egyik állásportál Szeged környékén önmagában bő két tucat friss napelem-szerelő hirdetést listáz, sürgős jelöléssel. A hirdetők között szegedi székhelyű kivitelező cégek (gyakorlott és pályakezdő szakmunkásokat is keresve, azonnali kezdéssel), intézményi karbantartók (egészségügyi és oktatási épületek javítási-hibaelhárítási munkái), valamint a régióba települő nagyvállalatok — köztük a BYD — is szerepelnek. A pozíciók jellemzően erősáramú szakirányú végzettséget, több éves épületvillamossági gyakorlatot és B kategóriás jogosítványt kérnek; egyre gyakoribb elvárás a napelem melletti akkumulátoros tároló- és elektromosautó-töltő-ismeret is.