A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) csatlakozási és elszámolási szabályait rendező 131/2026. (VIII. 28.) Korm. rendelet döntő része 2026. augusztus 29-én hatályba lépett, és a napi kivitelezői gyakorlatot több ponton is átírja. A hálózatra csatlakozást az elosztónak a hiánytalan készre jelentéstől számított legfeljebb 2 hónapon belül el kell végeznie, a bekapcsoláshoz szükséges szerződést pedig 3 munkanapon belül meg kell küldenie — ez kiszámíthatóbb határidőt ad az ügyfélnek adott vállalásokhoz. Új elem, hogy a 2 kWh-nál nagyobb akkumulátorok üzembe helyezéséről írásban tájékoztatni kell az elosztót, a már működő tárolók bejelentési határideje pedig 2027. június 30. A HMKE-kategória továbbra is a legfeljebb 50 kVA csatlakozási teljesítményű, magánszemély által üzemeltetett kiserőműveket fedi. Kivitelezőként érdemes az ajánlatokban és a készre jelentési dokumentációban a friss határidőkre és az akkumulátor-bejelentési kötelezettségre is kitérni.
A MEKH szélerőművi kapacitáspályázatának benyújtási időszaka szeptember 4-én elindult és október 30-ig tart (eredmény december 13-ig). A friss részletek szerint pályázni legalább 14 MW névleges teljesítményű és legalább 14 hálózati megavoltamper (MVA) betáplálási kapacitású szélerőművel lehet; a csomópontra elsődlegesen csak szélerőmű köthető, energiatárolás másodlagosan, meghatározott kapacitáskorlátig megengedett, harmadlagos energiaforrásra pályázni nem lehet. A pályázat — a napelemes erőművekkel ellentétben — nem teszi kötelezővé a tároló telepítését, de bizonyos esetekben lehetővé teszi. Az értékelésnél 10 pont jár, ha a pályázó a megítéltnél nagyobb kapacitású szélerőmű megépítését vállalja. A csatlakozás legkorábban 2030. szeptember 30., legkésőbb 2032. szeptember 30. lehet. Az üzenet kivitelezői szempontból változatlan: a tender a hálózati kapacitás középtávú lekötéséről szól, a rövid távú munka továbbra is a napelem, a saját fogyasztás és a tárolás körül keletkezik.
Az európai villamosenergia-piac elemzései szerint a rekordszintű napelemes termelés egyre nagyobb ármozgásokat okoz: a magas déli megújuló-termelés és a napnyugta utáni fogyasztási csúcs közötti rés 2026 harmadik negyedévében tovább szélesedhet, ahogy a nyugat- és közép-európai hőhullámok az erős napsütéssel párosulnak, a rugalmassági erőforrások pedig korlátozottak. Ebben a környezetben az akkumulátoros tárolás már nem opció, hanem — ahogy a szakmai elemzések fogalmaznak — „növekedési infrastruktúra”: a déli olcsó, bőséges energiát az esti drága órákra tolja át, és önmagában is bevételt termel. A következő fejlődési szakasz kulcsszava az integráció: a napelemes termelés, a tárolás, az energiamenedzsment, a kereskedés, a hálózati interakció és a hosszú távú szolgáltatás egy rendszerré áll össze. A hazai piacra is érvényes a tanulság: a napelemes rendszerek megtérülése egyre inkább a saját fogyasztáson és a tároláson, nem a visszatáplált energián múlik — a volatilitás pedig épp a tárolós kiegészítés üzleti alapját erősíti.
A 2026-os épületautomatizálási értékelések szerint a nagy szereplők versenye specializálódik: a Schneider Electric az energiamenedzsment-szoftverben (EcoStruxure, a friss termékvonalak közt az EcoStruxure Foresight), a Siemens az egységes, kritikus üzemű platformokban (Desigo CC / Building X), a Johnson Controls pedig az integrált épületfelügyeleti eszközökben (OpenBlue) erős. A közös irány az AI-alapú épületenergia-menedzsment (AI-BEMS): a vezető platformok — Siemens Desigo CC, Honeywell Forge, Johnson Controls OpenBlue, Schneider EcoStruxure, BrainBox AI — a beltéri komfort javítása mellett a fogyasztást is érdemben csökkentik. Kivitelezői tanulság, hogy a gyártóválasztás egyre inkább az adott feladathoz (energiamenedzsment, integráció, eszközszintű vezérlés) igazodik, nem egyetlen „mindent tudó” rendszerhez — a nyílt integrálhatóság és a mérhető, jelentésképes adat marad a jövőállóság kulcsa.
A gyártói mezőnyben a Honeywell fő erőssége a Niagara Framework: a keretrendszernek több mint egymillió telepített instanciája fut világszerte, ami páratlan middleware-mélységet ad a különböző protokollú eszközök adatainak összevonásához — miközben a mesterséges intelligenciában a Siemens négy elnevezett generatív ágense jelenleg mélyebb termékkínálatot ad, mint a Honeywell egyetlen AI-asszisztense. Az iparági kép, hogy a Gen-AI-alapú épületenergia-menedzsment a retrofitokban terjed a leggyorsabban, egyre több virtuális erőmű (VPP) programban vesz részt, és a szabályozás szigorodásával a smart city alap-infrastruktúrájává válik. A magas telepítettségű, nyílt middleware (Niagara, BACnet, KNX, Matter) fölé húzott AI-réteg így kettős előny: a meglévő eszközparkot is bevonja, és a mérhető energiamegtakarítást is meghozza.
A régióban változatlanul több nyitott pozíció fut villanyszerelőre, épületvillamossági kivitelezőre és napelem-telepítőre; a szegedi és Csongrád-Csanád megyei hirdetések között gyakorlott és pályakezdő szakmunkások, intézményi karbantartók és a térségbe települő nagyvállalatok is szerepelnek. A pozíciók jellemzően erősáramú szakirányú végzettséget, több éves épületvillamossági gyakorlatot és B kategóriás jogosítványt kérnek; a napelem melletti akkumulátoros tároló- és elektromosautó-töltő-ismeret egyre gyakoribb elvárás. Az új HMKE-rendelet szigorúbb dokumentációs és bejelentési követelményei, valamint a tárolópiac felfutása tovább növelik a saját fogyasztásra és tárolásra méretezett rendszerek kivitelezéséhez értő szakemberek iránti keresletet — ez a szakma tartósan magas foglalkoztatottságát vetíti előre.