A hazai energiapolitika egyik régóta hiányzó eleme, a rendszerszintű tárolókapacitás bővítése nemzetközi keretet kapott: Magyarország egy háromoldalú európai megállapodás részeként vállalta, hogy 2028-ig 700 megawattnyi új energiatárolói kapacitást épít ki. A lépés hátterében az áll, hogy a hazai ~8,3 GW telepített napelem-kapacitásra jelenleg még mindig csak töredéknyi, jellemzően 100–220 MW körüli tárolás jut, ami a hálózati rugalmasság és az importfüggőség szempontjából szűk keresztmetszetet jelent. A vállalás konkrét, számonkérhető ütemtervet ad a korábban csak célszámként (pl. 3 GW 2027–2028-ig) emlegetett tárolóbővítéshez, és uniós szintű koordinációt is jelent a beruházások gyorsítására. Kivitelezői szempontból ez középtávon tovább erősíti a nagyméretű, hálózati szintű tárolóprojektek és az azokhoz kapcsolódó kiviteli, karbantartási munkák keresletét, a lakossági és vállalati szegmensben pedig továbbra is a saját fogyasztásra optimalizált HMKE + tároló csomagok maradnak a fő üzleti irány.
Az elmúlt napokban tovább élesedett az USA és Irán közötti katonai konfliktus, a Hormuzi-szoroson át zajló csapások és ellencsapások miatt a Brent olaj jegyzése a 99 dollár/hordó szint közelébe, a WTI 90 dollár fölé emelkedett. A fejlemény a globális tőzsdéken is azonnal éreztette hatását: a keddi (09.08.) amerikai kereskedésben a Dow Jones több mint 600 pontot (−1,18%), az S&P 500 −0,58%-ot, a Nasdaq Composite −0,32%-ot esett, miközben az olajár- és hozamsokk az inflációs várakozásokat is felfelé tolta. Bár a fejlemény elsősorban makrogazdasági és geopolitikai kérdés, épületenergetikai szempontból is releváns: a tartósan magas fosszilis energiaár tovább élezi a saját fogyasztásra és megújuló energiára épülő, importfüggetlen energiaellátás gazdasági érvét — pontosan azt az irányt erősítve, amit a hazai HMKE + tároló + dinamikus tarifa kombináció is képvisel. A helyzet további alakulása (a konfliktus időtartama, az olajkínálati zavarok mértéke) egyelőre nyitott és fokozott volatilitást vetít előre.
Egy kanadai kutatócsoport redox-áramlásos akkumulátorokhoz fejlesztett 3D nyomtatott elektródát mutatott be, amely a laboratóriumi tesztek szerint akár 52%-kal nagyobb teljesítménysűrűséget ért el a hagyományos, sík elektródákhoz képest. A technológia a megújuló energia (nap- és szélenergia) nagyméretű, hosszú idejű tárolására optimalizált redox-áramlásos akkumulátorok egyik szűk keresztmetszetét, az elektród felületének és anyagszerkezetének hatékonyságát célozza — nagyobb teljesítménysűrűség kisebb, olcsóbb tárolóegységet jelenthet ugyanakkora kapacitás mellett. A fejlesztés egyelőre kutatási-demonstrációs fázisban van, ipari méretű gyártásba állítása évekre tehető, de a technológiai irány (additív gyártás az akkumulátoriparban) jól illeszkedik abba a nemzetközi trendbe, amely a tárolás olcsóbbá és sűrűbbé tételét célozza — ami hosszabb távon a hazai piacon is árcsökkenést és jobb megtérülést hozhat a tárolós rendszereknek.
A nemzetközi BMS-szakma egyre inkább egy szemléletváltásról beszél: egy okos épület értékét már nem az méri, hogy hány dashboard és riasztás fut rajta, hanem hogy ténylegesen mennyi tervezetlen üzemkiesést előz meg. Ehhez a prediktív hibaészlelés (a rendszer előre jelzi a meghibásodást, nem csak reagál rá) vált az elfogadási teszt új mércéjévé, a digitális iker (az épület gépészetének élő virtuális modellje) pedig a puszta látványosságból az üzembe helyezés (commissioning) alapvető munkaeszközévé lép elő — de csak akkor, ha a tulajdonosnak tiszta, karbantartott adatmodellje van hozzá. A tulajdonosok és vagyonkezelők egyre inkább a nettó üzemeltetési eredmény (NOI) szemüvegén át értékelik az épületeket: mennyire hatékonyan üzemel, mennyire kiszámíthatók a költségei, és mennyire ellenálló a változó piaci körülményeknek. Ez a szemléletváltás a hazai, kisebb léptékű BMS-projekteknél is irányadó: egy retrofit vagy új telepítés eladási érve ma már nem a funkciólista, hanem a bizonyítható üzemkiesés-csökkenés és a kiszámítható energiaköltség.
A szegedi és Dél-Alföld-i álláspiacon szeptemberben is tartós a kereslet az erősáramú és napelemes szakemberek iránt: önmagában az erősáramú technikus pozíciókra 16 új hirdetés futott a hónapban, emellett napelem-szerelői és villanyszerelői álláshelyek is folyamatosan nyílnak. A hirdetések jellemzően épületvillamossági kivitelezésre, napelemes rendszerek telepítésére, inverter- és kábelezési munkára, valamint energiatárolók beüzemelésére keresnek 1–3 éves tapasztalattal rendelkező vagy pályakezdő szakembereket, B kategóriás jogosítvánnyal. A cégek egy része cafeteriát, szakmai képzést és egészségbiztosítást is kínál a versenyképesebb ajánlatért — jele annak, hogy a szakemberhiány továbbra is nyomás alatt tartja a régiós bérezést és juttatásokat.