MK Automatics
MK Automatics
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 70 millió eurós hitelt nyújt egy 210 millió eurós finanszírozási csomag részeként a Renalfa IPP független áramtermelőnek. A projekt Északkelet-Magyarországon 450 MW napelemes portfóliót és 250 MW/1 GWh akkumulátoros tárolót (BESS) épít – az ország egyik legnagyobb megújuló beruházása. Üzembe állás után évi ~448 GWh zöldáramot ad, és ez az EBRD első magyarországi energiaprojektje 2010 óta. A tranzakció a régió egyik első, közüzemi léptékű hibrid megújuló projektfinanszírozása.
A standard monokristályos panelek ára az EU-ban 0,15–0,30 EUR/W közé rendeződött, de 2026 elején szinte minden szegmensben 4–5%-os havi drágulás indult. Ennek fő okai: Kína április 1-jétől véglegesen eltörölte a fotovoltaikus export áfa-visszatérítését, ezzel párhuzamosan drágult a poliszilícium, az ezüst és az alumínium. Július közepén az áremelkedés megállt; a Trina Solar visszavette a vezető helyet az európai top-5 márka között, és tovább terjed a nagyobb hatásfokú, kevesebb ezüstöt igénylő back-contact (BC) cellatechnológia. Az első tömegpiaci perovszkit termékek 2027 vége / 2028 eleje körül várhatók.
Az előrejelzések szerint 2026-ban 900 MW és 1 GW közötti új napelemes kapacitás épülhet ki Magyarországon – kevesebb, mint a korábbi rekordévekben. A közüzemi (utility) projektek üteme lassul a hálózati korlátok miatt, miközben a lakossági szegmens – főleg az akkumulátoros energiatárolós rendszerek terén – újra élénkülni kezd. A súlypont egyre inkább a tárolásra és a hálózati rugalmasságra tolódik.
A MAVIR adatai szerint mintegy 3800 MW naperőmű vár hálózati csatlakozásra, miközben 2024-ben közel 10 GW-nyi megújuló és energiatárolós beruházási igényt kellett elutasítani a kapacitáshiány miatt. A megoldás a hálózatfejlesztés: a Helyreállítási Terv (RRF-6.6.1) keretében 486 milliárd forintból közel 5000 MW új napelem-csatlakoztatását kell lehetővé tenni, a beruházásoknak 2030. december 31-ig el kell készülniük.
2025-ben világszerte 664 GW napelemes kapacitás épült, így az összkapacitás ~2,9 TW-ra nőtt. Az EU-ban az éves telepítés a 2026-os ~70 GW-ról 2030-ra 95 GW fölé emelkedhet a magas forgatókönyv szerint. Bár a globális kereslet 2026-ban puhulhat, a szektor fő növekedési hajtóereje az akkumulátoros energiatárolás (BESS), a hibrid PV-projektek és a hálózati rugalmasság; az európai modulkészletek két év túlkínálat után normalizálódtak.
A hazai napelemek terjedése rekordszinten van: Magyarországon a napenergia már az éves villamosenergia-termelés több mint negyedét biztosítja, ami nemzetközi összevetésben is kiemelkedően magas arány. A beépített kapacitás dinamikusan bővült, ám a további növekedés kulcsa most a hálózati befogadóképesség és a tárolás bővítése – e nélkül a napközbeni többlettermelés nem hasznosul optimálisan.
2024. január 1-jétől a háztartási méretű kiserőművekre (HMKE) a bruttó elszámolás érvényes: az ad-vesz mérő külön-külön méri és számolja el a hálózatba betáplált és onnan vételezett villamos energiát. A visszatáplált energiáért az elosztó piaci áron fizet, a vételezett energiát a fogyasztó a kiskereskedelmi (fogyasztói) áron egyenlíti ki. A betáplálás méréséhez kétirányú (ad-vesz) mérő felszerelése szükséges, és a hálózatba táplálás csak a hálózati átadás és a mérőcsere után engedélyezett.
A 427/2023. kormányrendelet szerint a régi, kedvezőbb szaldós elszámolás azok számára maradt elérhető, akik igénybejelentésüket 2023. szeptember 7-ig beadták – ők a HMKE üzembe helyezésétől számított 10. év végéig maradhatnak a szaldós rendszerben. Feltétel volt viszont, hogy a rendszer legkésőbb 2026. január 1-jéig üzembe kerüljön. A 10 év letelte (illetve a határidő elmulasztása) után a háztartások automatikusan a bruttó elszámolás szabályai alá kerülnek.
A háztartási méretű kiserőmű (HMKE) definíció szerint 0,5–50 kVA közötti napelemes rendszer, amely bejelentés alapján, külön engedély nélkül csatlakozhat a hálózatra. A visszatáplálás azonban csak azután indulhat, hogy az elosztó felszerelte a kétirányú mérőt és megtörtént a hálózati átadás. A telepítés előtt érdemes tisztázni a csatlakozási teljesítményt és az esetleges betáplálási korlátozásokat az illetékes elosztóval.
Sajtóértesülések szerint 2026 augusztusában napirenden van egy olyan szabályozási irány, amely átmeneti jelleggel szélesebb körben tenné lehetővé a visszatáplálásra alkalmas erőművek – köztük a háztartási napelemes rendszerek – hálózati betáplálását, az importfüggőség csökkentése érdekében. Ehhez kapcsolódik a bejelentett hálózatfejlesztési program is (energiatárolók, okosmérők, hálózati beruházások). A konkrét jogszabályi részletek és hatálybalépés még alakulóban vannak; hivatalos megerősítést a MEKH és a kormany.hu közleményei adnak. (Tájékoztató jelleg.)
Az OETP vissza nem térítendő, akár 2 500 000 Ft támogatást ad meglévő vagy új napelemes rendszer energiatárolóval való kiegészítésére. A támogatás két részletben érkezik (1 M Ft előleg + 1,5 M Ft utólagos kifizetés), a beadás ügyfélkapus azonosítással, elektronikusan történik. Előnyt élveznek azok, akik már kiestek az éves szaldós elszámolásból, illetve akik 5000 fő alatti településen élnek. A 100 milliárd forintos keret a tapasztalatok szerint gyorsan kimerülhet.
A Széchenyi Terv Plusz / Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében futó felhívás nagy, hálózati léptékű energiatárolók telepítését támogatja energiapiaci szereplők (naperőmű-fejlesztők, kereskedők, rendszerhasználók) számára. A cél a napelemes többlettermelés hálózati integrálása és a rugalmasság növelése. A konkrét keret, támogatási intenzitás és beadási feltételek a hivatalos kiírásban érhetők el.
A KEHOP Plusz keretében mikro-, kis- és középvállalkozások számára érhetők el fenntarthatóságot és körforgásos működést elősegítő demonstrációs mintaprojekt-pályázatok (jellemzően 30–110 millió Ft, Budapest kivételével az ország egész területén). Ezek több esetben energetikai korszerűsítéshez, így napelemes és energiatárolós fejlesztésekhez is kapcsolódhatnak. Érdemes a KEHOP Plusz energetikai (4.1.x) felhívásait is figyelni.
A lakossági szegmensben a Napenergia Plusz Program és a hozzá kapcsolódó otthonfelújítási/vidéki konstrukciók keretében napelemes rendszer telepítése is támogatható, jellemzően vissza nem térítendő támogatás és/vagy kedvezményes hitel formájában. A pontos jogosultsági feltételek, támogatási összegek és beadási ablakok folyamatosan frissülnek, ezért a döntés előtt mindig a hivatalos oldalt érdemes ellenőrizni.
A piac az új, versenyeztetett hálózati szabad kapacitás-allokációs mechanizmus első fordulójára vár, amelyet eredetileg 2026 II. negyedévére terveztek. Az új keretben a rendelkezésre álló kapacitásokat legalább kétévente, nemzeti szintű tenderek útján osztanák el; egy ötfős bizottság pontozná az ajánlatokat, előnyben részesítve a minimum feletti tároló-/kiegyenlítő kapacitást, a hibrid technológiát és a jogszabályi minimum feletti pénzügyi garanciát vállaló projekteket. A 2026 tavaszi kormányalakítás nyomán azonban az aukció egyelőre felülvizsgálat alatt / tartva van.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv RRF-6.6.1 keretében meghirdetett hálózatfejlesztési pályázat 486 milliárd forintból legalább 2, legfeljebb 7 projektet támogat, amelyek célja közel 5000 MW napelem hálózati csatlakoztatásának lehetővé tétele. A beruházásoknak 2030. december 31-ig el kell készülniük. Ez a nagy elosztói/átviteli hálózatfejlesztések fő forrása, amely közvetve új naperőmű-kapacitások előtt nyit utat.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) és az uniós TED (Tenders Electronic Daily) adatbázisban folyamatosan jelennek meg napelemes kivitelezési, naperőmű- és energiatárolós beszerzési eljárások. Friss példa egy TED-hirdetmény fotovoltaikus rendszer és akkumulátoros tároló építésére (Level, Magyarország). Napelemes tervező-kivitelező cégeknek érdemes mentett keresésekkel figyelni a friss kiírásokat mindkét felületen.