MK Automatics
MK Automatics
A MAVIR adatai szerint a hazai fotovoltaikus kapacitás 2025 vége és 2026. május 1. között 251,9 MW-tal 8 607,1 MW-ra nőtt: az ipari parkok 4 880 MW-ra, a saját célra termelő erőművek 751,9 MW-ra, a háztartási kiserőművek (HMKE) 2 975,3 MW-ra bővültek. Az előrejelzések szerint 2026-ban 900 MW és 1 GW közötti új kapacitás épül — négy év után először eshet 1 GW alá az éves növekmény. A 2030-ra kitűzött ~12 000 MW-os célt a jelenlegi ütemmel akár 2027–2028 körül elérheti az ország; a súlypont a nagy naperőművekről a tárolóval kombinált, saját fogyasztásra optimalizált rendszerek felé tolódik.
Miközben már több százezer háztartás termel saját áramot, a napelemes terjedést egyre inkább a villamosenergia-hálózat korlátai fékezik: a szabad betáplálási kapacitás, a csatlakozási sorállás és az elszámolás szabja meg az ütemet, nem a lakossági kereslet. Ezért tolódik a hangsúly a saját fogyasztás növelésére, az energiatárolásra és az okos vezérlésre. Idén év elején ráadásul a naperőművek egyik leggyengébb januári kihasználtságát mérték, és a napenergia részaránya a villamosenergia-felhasználásban a 2025. januári 4,4%-ról 3,1%-ra csökkent — a szezonális ingadozást a tárolás simíthatja.
A Vatikán mintegy 100 millió eurós beruházással agrivoltaikus (mezőgazdasági hasznosítással kombinált) naperőművet épít, amellyel a tervek szerint két éven belül energetikailag teljesen önellátóvá válhat. A projekt jól mutatja az agrivoltaika lendületét: a napelem és a mezőgazdaság együtt tartja termőterületen a földet, miközben tiszta áramot termel — ez a modell Magyarországon is egyre több fejlesztőt vonz, ahol a szabad földterület és a kettős hasznosítás iránti igény találkozik.
A Góbi-sivatagban kereskedelmi próbaüzembe állt a világ legnagyobb, fotovoltaikus és koncentrált napenergiát (CSP) kombináló hibrid erőműve. Az 1 gigawattos létesítmény különlegessége, hogy olvadt sóban tárolja a hőt, így naplemente után is képes áramot termelni. A nap + hőtárolás párosítás a nagy léptékű, folyamatos (dispatchable) megújuló termelés egyik ígéretes útja — ugyanaz az elv kicsiben a lakossági PV + akkumulátoros tárolóban is a saját fogyasztás növelését szolgálja.
A JinkoSolar N-típusú TOPCon–perovszkit tandemcellája 34,82%-os hitelesített hatásfokot ért el (a cég 33. világrekordja), megközelítve a jelenlegi laboratóriumi csúcsot. Modulszinten a Trina 907 W-os tandemmodulja 29,2%-os hatásfokot ért el a német TÜV SÜD mérésében, tömeggyártásra tervezve. A kereskedelmi sztenderd továbbra is a TOPCon (22–24%), mögötte erősödik a back-contact és a heterojunkció; a perovszkit-szilícium tandem nagy volumenű szállítása 2028–2029 körül indulhat.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség nyílt levélben fordult az energiaügyekért felelős miniszterhez: hét pontból álló javaslatcsomagot fogalmazott meg a hazai ellátásbiztonság növelése és az importfüggőség csökkentése érdekében. A háttérben az áll, hogy a nyári hőségcsúcsokon a napelem érdemben termel, a nagykereskedelmi ár mégis megugrik az import miatt — a szövetség szerint a megoldás a tárolás bővítése, a rugalmas tarifák és a lakossági piac kiszámítható újraindítása.
Éves szaldós elszámolásban maradhat (10 évig), aki időben (2023 szeptemberéig) benyújtotta az igénybejelentést és a rendszert legkésőbb 2026. január 1-jéig üzembe helyezte; minden újabb telepítésre a bruttó elszámolás vonatkozik. Bruttó rendszerben a betáplált és a vételezett energiát külön számolják el: a betáplált áramért szolgáltatótól függően jellemzően ~5 Ft/kWh jár, a hálózatból vett lakossági ár viszont ennek a többszöröse (nagyságrendileg 36–70 Ft/kWh). Készül a forgalomarányos rendszerhasználati díj is: aki többet táplál vissza, magasabb díjat fizet — ezért értékelődik fel a saját fogyasztás és a tároló. (Tájékoztató jellegű; a pontos árat és feltételt a szolgáltatónál ellenőrizd.)
2026. július 31. volt az utolsó nap, amikor a FEAK-megfelelőséggel még nem rendelkező inverterekre igényt lehetett benyújtani; augusztus 1-jétől a „megfelelőséggel nem rendelkező” listán szereplő inverterek már nem alkalmazhatók az új HMKE-rendszerekben. Emellett tavaly július 1. óta minden HMKE-nél kötelező az inverterek műszaki adatainak bejelentése — új rendszernél ez a készre jelentés része, korábban telepítetteknél külön online felületen kell pótolni. Telepítés előtt érdemes ellenőrizni, hogy a kiszemelt inverter szerepel-e a megfelelő listán.
A szabad hálózati kapacitások pályázatos kiosztását a 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet szabályozza, a csatlakozási részleteket a 4/2026. (III. 5.) MEKH-rendelet pontosítja. Az első pályázatot 2026. augusztus 31-ig kell kiírni, a benyújtás elektronikusan 2026. szeptember 1–18., az eredmény legkésőbb december elejéig várható — ám az első kör kifejezetten a szélerőművi kapacitásra (legalább 700 MW) vonatkozik, a naperőműveket érintő kiosztás a következő körökben jöhet. A HMKE (0,5–50 kVA) továbbra is bejelentés alapján csatlakozik, az elosztónak 30 nap áll rendelkezésére a döntésre. Naperőmű-fejlesztőknek érdemes időben felkészülni a rájuk vonatkozó ablakra.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) alapján fokozatosan kötelezővé válik a tetőnapelem: az új, 250 m²-nél nagyobb köz- és kereskedelmi épületeken már 2026-tól, a meglévő ilyen épületeken 2027-től, az új lakóépületeken pedig 2029-től (a nemzeti átültetéstől függő ütemezéssel). A SolarPower Europe becslése szerint az uniós tetőszabvány 2026–2030 között 150–200 GW többlet tetőnapelem-kapacitást hozhat — mintegy 56 millió háztartás ellátásának megfelelő mennyiséget —, és hozzájárul a 700 GW-os 2030-as uniós PV-célhoz. A szövetség ugyanakkor szabályozási kiszámíthatóságot és több magánberuházást sürget a potenciál kiaknázásához.
Az OETP akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad energiatárolóra (feltétel: DC-csatolt, legalább 10 kWh kapacitás), a program kerete ~100–105,5 milliárd forint. Az 1. ütem 2026. február 2. és március 15. között zajlott; a 2. ütemet azonban a kormány 2026. március 16-án — még a megnyílása előtt — határozatlan időre felfüggesztette a jelentős túljelentkezés miatt (a keretből mintegy 40 000 háztartás kaphatott volna támogatást, de kb. 132 000 igény érkezett). Jelenleg nincs nyitott lakossági beadási ablak, és augusztusban a pályázók arról számoltak be, hogy hónapok óta nem kapnak értesítést — az MNNSZ a helyzet rendezését sürgeti. Az aktuális státuszt a hivatalos felületen kell ellenőrizni.
A „Megújuló alapú energiatermelés és energiatárolás támogatása vállalkozások számára” felhívás keretében a cégek energiatárolók és saját felhasználású megújuló rendszerek (napelem, hőszivattyú) kiépítésére igényelhettek támogatást; a keret 50 milliárd forint volt, ebből 25 milliárd a kkv-szektornak fenntartva. A legutóbbi beadási ablak 2026. január 12. és február 15. között volt nyitva, tehát jelenleg zárva van. A következő ablakot és a rendelkezésre álló forrást érdemes a palyazat.gov.hu-n és a pályázati hírportálokon előre figyelni, a projektet időben előkészíteni.
A KEHOP Plusz-2.3.22 „Vállalati fenntarthatóságot és körforgásos működést elősegítő demonstrációs mintaprojektek” felhívás mikro-, kis- és középvállalkozásoknak érhető el (Budapest kivételével az ország egész területén), jellemzően 30–110 millió forintos támogatással, amelybe megújuló és energiahatékonysági elemek is illeszkedhetnek. Emellett a Széchenyi Terv Plusz / RRF „hálózati energiatárolók telepítése” felhívása a nagy léptékű tárolókat támogatja. A pontos beadási ablakokat és a rendelkezésre álló keretet a palyazat.gov.hu adja.
Mezőkövesd Város Önkormányzata közbeszerzést írt ki a Zsóry-fürdő területére telepítendő, engedély nélküli kiserőműi napelemes rendszerre (a csatlakozási teljesítmény mintegy 107,8 kW). Az eljárás az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR, www.ekr.gov.hu) fut; az ajánlatok bontása 2026. augusztus 28-án esedékes — vagyis a határidő e héten lejár. Az önkormányzati és intézményi napelem-telepítések a hazai kivitelezőknek stabil, kiszámítható munkát adnak, ezért érdemes az ilyen kiírásokat idejében figyelni.
Az EU közbeszerzési adatbázisában (TED / ted.europa.eu) folyamatosan futnak magyarországi napelem + tároló hirdetmények (korábban pl. Levél, Győr-Moson-Sopron vármegye). A nagy értékű, gyakran uniós forrásból finanszírozott PV + tároló beruházások rendszeresen új lehetőségeket nyitnak a kivitelezők előtt. A pontos részvételi és ajánlattételi határidőket mindig az adott TED-, illetve EKR-hirdetmény adja meg.
A hazai napelemes közbeszerzések jellemzően önkormányzati és állami tulajdonú ingatlanokra, illetve komplex energetikai korszerűsítés részeként jelennek meg (a napelem gyakran egy nagyobb fejlesztés eleme). A kivitelezőknek érdemes az EKR (ekr.gov.hu) és a Közbeszerzési Értesítő (kozbeszerzes.hu) napelem/energiatároló tárgyú hirdetményeit rendszeresen figyelni — a Mezőkövesd Zsóry-eljárás is egy a sorban. Tágabb kontextusban 2026 első negyedévében Magyarországon közel 1 900 eredményes közbeszerzés zajlott.