MK AutomaticsPi5home • rendszerben gondolkodunk
2026. 10. 03. • reggeli kiadás • --:--:--
A SolarPower Europe adatai szerint 2026 első felében mintegy 33,8 GW új napelemes kapacitás létesült az EU-ban (2025 H1: 33,2 GW), vagyis a növekedés már csak szerény, és inkább a nyári csúcsidőszak, semmint a szakpolitika hajtotta. A szervezet figyelmeztet: a blokk lemaradóban van a 2030-as céltól, mert több tagállamban (pl. Franciaország, Németország, Csehország) gyengül az állami támogatás, miközben a hálózati szűk keresztmetszetek és a szabályozási bizonytalanság fékezik a beruházásokat.
Magyarországon már több mint 320 ezer háztartási napelemes rendszer működik, a beépített kapacitás több GW, az éves bővülést pedig egyre inkább a nagy naperőművek húzzák. A növekvő napközbeni termelés és a bruttó elszámolásra való átállás miatt sokaknak „újra jelentős összegű villanyszámlájuk lett”, ezért a hálózati rugalmasság és az energiatárolás vált a szűk keresztmetszetté – egy 10 kWh-s akkumulátor akár az áramköltség kétharmadát is kiválthatja.
Kaderják Péter energiapiaci szakértő szerint a teljes energiafüggetlenség „illúzió”, az időjárásfüggő megújulók integrációjához azonban az energiatárolás kulcstechnológia: érdemben csökkentheti Magyarország importfüggőségét és erősítheti a villamosenergia-hálózat rugalmasságát. Az Otthoni Energiatároló Program iránti óriási érdeklődés (az eredetileg várt 40 ezer helyett jóval több jelentkező) is azt jelzi, hogy a háztartások felismerték a tárolás jelentőségét.
A 2023. szeptemberében hatályba lépett kormányrendelet visszamenőlegesen szüntette meg a szaldós elszámolás választásának lehetőségét azoknak, akik közvetlenül a határidő előtt (szeptember 8–12. között) nyújtották be az igényüket. Az Alkotmánybíróság az ellene érkezett 1124 panaszt megalapozottnak találta, az érdemi döntés azonban csúszik. Az ügy több ezer, a szaldóból „technikai okból” kieső napelemes háztartás elszámolását érintheti.
A korábban (jellemzően 2016 körül) belépett háztartási rendszereknél a tízéves éves szaldós elszámolás kifutásával megindul a bruttó elszámolásra való átállás: a betáplált és a vételezett áramot külön árazzák. Ez rontja a kizárólag hálózatra termelő rendszerek megtérülését, és tovább erősíti a saját fogyasztás és az akkumulátoros tárolás szerepét.
A felülvizsgált európai épületenergetikai irányelv (EPBD) bevezeti az „EU Solar Standard”-ot: fokozatosan kötelezővé teszi a tetőnapelem telepítését az alkalmas épületeken. Az ütemezés szerint az új nem-lakossági és középületekre, majd a nagyobb felújítás alatt álló nem-lakossági épületekre, végül az új lakóépületekre (2029–2030) terjed ki a kötelezettség. Az intézkedés középtávon a hazai „solar-ready” építési és felújítási gyakorlatot is átalakítja.
A 105,5 milliárd forintos program háztartásonként legfeljebb 2,5 millió Ft vissza nem térítendő támogatást ad napelemes rendszer melletti, legalább 10 kWh-s akkumulátor telepítésére, önerő nélkül (1 millió Ft előleg, a többi a telepítés után). Az I. ütem beadási ablaka 2026. február 2. és március 15. között volt nyitva, az értékelés május 31-ig zajlott; a túljelentkezés óriási volt: mintegy 134 ezer pályázat érkezett nagyjából 40 ezer támogatható helyre. A II. ütem március óta felfüggesztve, új beadási ablakról nincs hivatalos közlés – a szakmai szövetség szerint az összes igény fedezéséhez legalább 335 milliárd Ft kellene.
Vállalati napelem- és energiatároló-fejlesztésekre uniós és hazai keretek (Széchenyi Terv Plusz, KEHOP Plusz) érhetők el, jellemzően meghatározott pályázati ütemekben meghirdetve. Ma nincs friss, új beadási ablakra vonatkozó hivatalos felhívás; a nyitásokat a palyazat.gov.hu és a kormany.hu felületén érdemes figyelni.
A nagy lakossági programok (Otthoni Energiatároló Program, korábbi RRF-forrású napelemes felhívások) beadási ablaka lezárult, a futó támogatásoknál a hangsúly a megvalósításon és az elszámoláson van. Új lakossági napelem/energiatároló felhívás kiírásáról nincs friss hivatalos tájékoztatás; a megjelenést a palyazat.gov.hu-n és a MEKH/minisztériumi közleményekben érdemes követni.
A BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. energiatárolók beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR, K25139 azonosító). Az eljárás ajánlattételi határideje már lejárt (az utolsó frissítés szerint 2026. június közepe előtt), így jelenleg nem fogad be új ajánlatot; a kiírás jól mutatja, hogy a közintézményeknél egyre gyakoribbak a napelem+tároló beszerzések.
A TED (EU közbeszerzési hirdetmények) friss példája egy több mint 1 350 kWp-os tetős és homlokzati napelemes rendszer tervezése és kivitelezése egy németországi kórház (Klinikum Darmstadt) számára, évi 1,17 GWh feletti várt termeléssel. A részvételi határidő már lejárt (2026. június 1.), de jól jelzi az intézményi PV-beruházások uniós tenderpiacát.
Folyamatosan jelennek meg naperőmű-kivitelezési, hálózati csatlakozási és energiatároló tárgyú kiírások a Közbeszerzési Értesítőben és a TED-en; önkormányzati és intézményi PV+tároló beruházások dominálnak. A konkrét, nyitott ajánlattételi határidőket mindig az adott eljárásnál (EKR / TED) kell ellenőrizni.